Óbudai Hajógyár

Az 1829-ben alapított Első Duna-gőzhajózási Társaság – DGT (németül: Erste Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft – DDSG) – együttes rövidítéssel: DGT/DDSG 1835-ben hajógyárat alapított Óbudán. A gyár berendezéseinek telepítését Rober John Fowles angol hajóépítő vezette. Az első itt épített hajót, a 400 személyes befogadóképességű Árpád oldalkerekes gőzhajót 1836-ban bocsátották vízre, 1838-tól a személyhajók mellett uszályokat és vontatókat is gyártottak, 1839-ben itt készült a kontinentális Európa első fém (acél) testű hajója, a Sophie.

Az 1890-es évek elejére a DGT/DDSG monopol helyzete véget ért, sorra alakultak a kisebb-nagyobb hajózási vállalatok, így az 1894-ben, Újpesten alapított Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. már komoly versenytársa volt a DGT/DDSG-nek. Az osztrák hajók inkább Óbudán, míg a magyar hajók főként Újpesten épültek. 1914-ben vontatóhajókat, 1917-ben 4 tengeralattjárót készítettek a gyárban. 1938-ban, Ausztria bekebelezése (az Anschluss) után a gyár német tulajdonba került. A háború végén a gyár hadizsákmányként 1953-ig szovjet tulajdonba került, majd a háborús jóvátételi szállításokat fokozatosan felváltották a kereskedelmi szerződések. Sorozatban gyártották a vontató-, személy-, tolóhajókat, néhány jégtörőt is.

1962-től az Óbudai Hajógyár öt másik gyárral a Magyar Hajó- és Darugyár (MHD), majd 1985-től a Ganz-Danubius Hajó- és Darugyár üzemegysége lett. 1988-ban megalakult a GD Óbudai Hajóépítő Rt., de az üzleti terveket nem sikerült valóra váltani, így 1992 és 1999 között  megtörtént a cég végelszámolása. 2000-ben –  165 éves léte után –  törölték a cégjegyzékből.

(A jelenlegi állapotot mutató fotókat 2012 májusában készítettem.)