Diana fürdő Pesten

A pesti Dunaparton a császári Királyi Só-hivatal lebontása után a telek egy 356 n. öles részét árverésen 1821-ben Pfeffer Ignác és neje megvásárolta, és 1822. március 28-án a Szépítő Bizottságtól kétemeletes lakóház és a földszinten 18 fürdőszobás fürdő építésére kért engedélyt, amit már 30 nap múlva 1822. április 28-án meg is kapott. Az épület Hild József tervei szerint épült fel. A fürdőrész a későbbi Fürdő utcára (1925-től gróf Tisza István, majd József Attila utcára) nézett, de a bejárás a dunaparti Kirakodótér felől nyílt. A fürdő nagycsarnoka előadások, hangversenyek rendezésére is használatos volt.

A fürdőhöz szükséges vizet a tulajdonos a Dunából vette, még pedig az akkori technikai viszonyok között elmésnek mondható vízemelő-készülék segítségével, amelyet 1823. tavaszán épített meg s még ugyanabban az évben meg is nyithatta a fürdőt. A Pfeffer-féle kádfürdő első neve egyszerűen Duna fürdő volt.

Erről a fürdőről már Kazinczy Ferenc is megemlékezett "Pestre" című töredékesen közölt útleírásában a következőképpen: "A Börsével átellenben egy új négyszeg déli végén, homlokkal Budának, áll a Dunaferdőnek nevezett ház. Kocsisom szinte kényszeríte, hogy itt szálljak ki s nézzem körül magamat az udvarban. Csudámat fogom ott látni'. - úgymond. "

Az 1833-ban megjelent útleírások még Duna-fürdőnek nevezik, a későbbiek már Diana-fürdőnek. Rokken az elnevezés megváltoztatását így magyarázza: "A fürdő oszlopcsarnokában Diana istennő szobra állhatott s innen nevezte el a pesti közönség az újabb néven."

Palugyay Imre az 1852. évi írásában a fürdőről a következőképpen emlékszik meg: "A Diana-fürdő egy-két emeletes épületben, a felső Dunasoron, a Börze-épület közelében, földszint 18 fürdőszobát számlál, melyek egy ernyőzet alatti négyszögben feküsznek. A kádak rézből, néhány fából vannak készítve, a szobák tágasak s kellő világossággal ellátvák, nem különben a kényelemre előkészítettek úgy, hogy méltán  az ország  legszebb  s  tisztább fürdői egyikének tartható. E fürdőházban egyszersmind 2 nagy galvanoelectrikai legújabb mód szerint készített gép van két törekvő fiatal orvos által felállítva, s melyekből galvanoelectrikai folyam valamennyi fürdőszobákon keresztül vezettetik, s nem ritkán bizonyos betegségekben jó sikerrel használtatik."

1855-ben if. Pfeffer az engedélyt megkapta s így a Diana-fürdő ettől az évtől kezdve már mint gőzfürdő működött, elektromágnes és más egészségügyi felszereléssel.

A fürdőt, látogatottsága miatt 1864-ben bővíteni kellett, azon kívül 1868-ban Pfeffer Ignác két saját találmányi újítással is növelte a fürdő hírnevét ("zuhanyfürdő-készülékkel" és "etetőcsappal", amely találmányoknak bővebb leírása azonban nem maradt ránk) s a fürdő még sokáig meg is őrizte azt.

Heínrích János a Rácfürdő tulajdonosa egy 1888-ban megjelent cikkében megírta, "hogy a Diana-fürdőt a társaság elitje látogatja, kő-, réz- és fakádakban szolgáltatják ki a fürdőket. Egy-egy fürdő ára 1 forint 30 krajcár".

A Pesti Kereskedelmi Bank székházának (jelenleg a Belügyminisztérium) építésére megvásárolta az ingatlant a Pfeffer (Pétery) családtól s az 1900-as évek elején megszűnt közel százéves fennállása után ez a híres pesti fürdő. Azzal, hogy 1925-ben a Fürdőutca nevét is megváltoztatták, minden látható nyoma is elenyészett.

Ma az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium működik benne