Orvosegyetemi belső klinikák

A kiegyezés után sürgetővé vált a budapesti Orvoskar fejlesztése, a korábban használt épületek ugyanis nem szolgálták ki már megfelelően az egyre növekvő igényeket. 1872/73-ban fokozatosan megvásárolták az Üllõi út – Szentkirályi utca – Baross utca – Mária utca határolta területet. 1872-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére elkészült az orvosi egyetem új épületeinek tervezete. Külföldi tanulmányútra küldte Korányi Frigyest és Kolbenheyer Ferenc magyar királyi miniszteri építészt, hogy tanulmányozzák az európai nagyvárosok klinikáit, berendezéseit. (Kolbenheyer 1881-ben bekövetkezett halála után a tervező Weber Antal.)  A századfordulós építkezések tervezői már – a „külső” klinikai telephely épületeit is tervező – Korb Flóris és Giergl Kálmán  (egyuttal pl. a Klotild-paloták és a Zeneakadémia tervezői).

E – későbbi nevén „belső” –  klinikai telephely beépítésének lépései:
- 1872–1877  az I. Sebészeti Klinika (ma: Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika),
- 1875–1879  a  Kórbonctani Intézet (ma az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet)
- 1877/78–1880  az I. Belklinika (ma: II. Belklinika "B" épülete),
- 1879–1884/85 a II. Belklinika (ma: II. Belklinika "A" épülete),
- 1881–1884  a központi épület,
- 1894–1898 a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika  (ma: I.számú),
- –1902  II. Sebészeti Klinika (ma: Transzplantációs és Sebészeti Klinika)
- –1908  I. Szemészeti Klinika