- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A jelenlegi református Nagytemplom helyén már a középkorban (1297-1317 között) I. Imre váradi püspök építtette a gótikus Szent András templomot, amely az Alföld legnagyobb gótikus kegyúri (természetesen még nem református) temploma volt. E templom 1564-ben egy hatalmas tűzvész miatt leégett. Egyetlen emlék maradt belőle, egy hatalmas faragott zárókő, rajta a zászlós bárány.
A templom megfeketedett falai 62 éven át álltak pusztán, újjáépítésüket Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban. Rákóczi György támogatásával az András-templom építkezése 1628-ban befejeződött. A templom arculatát alaposan megváltoztatták. Téglapillérekkel alátámasztott gerendás famennyezetet kapott, tornyát széles kőpárkány díszítette. A cserepes sisakkal fedett favázas tornya tetején Rákóczi György költségére készített aranyos gomb fénylett, ott mutatta az idő múlását a Rákóczi adományozta óramű is.
A Verestorony az András-templomot övező cinterem körüli erődfal mentén épült 1640-1642 között abból a célból, hogy elhelyezzék benne a Rákóczi György által 1636-ban adományozott több mint 5,5 tonnás nagyharangot, amelyet az András-templom tornya (Fehér torony) nem bírt volna el. A harang a harmincéves háborúban zsákmányolt ágyúkból, a németprónai születésű Johan Regner gyulafehérvári harangöntő műhelyében készült.
Ezt a templomot és a Verestornyot ismét tűzvész pusztította el 1802-ben. A harang a torony aljára zuhant, hűteni próbálták, ettől megrepedt. Az András-templomot újjáépíteni nem lehetett, sőt még anyagát sem tudták újra felhasználni, mert annyira megrongálódott. A mai Nagytemplom építése 1805-ben indult meg, Péchy Mihály, majd Thaller József építész tervei alapján, Rabl Károly vezetésével. Az újra öntött Rákóczi harang mélyzengésű hangját ünnepi alkalmakkor hallhatjuk.
Az András-templom és a Verestorony feltárt maradványainak konzerválása és üvegtetővel való védelme tavaly kezdődött.
Debrecen Kálvin tér
Magyarország
Friss hozzászólások
Én megtaláltam a…